Illóolajokról dióhéjban
Az illatos olajok és gyanták föníciai kereskedők révén jutottak el Keletről az Arab-félszigetre, majd onnan a mediterrán területeken fekvő ókori görög és római birodalomba. Az illóolajok használata a középkori Európában először Spanyolországban, később Dél-Franciaországban vált ismertté, majd mindenütt elterjedt. A gyógy- és aromás növények, valamint az illóolajok széles körű alkalmazása fokozatosan háttérbe szorult, de mintegy 100 évvel később ismét kezték fel-, ill. elismerni azt, hogy a növényi anyagok – köztük az illóolajok – “természet adta” gyógyhatása mással nem pótolható.
Az aromaterápia és fontosabb irányzatai
Az aromaterápia a legáltalánosabb meghatározás szerint az illatos növények, belőlük kinyert kivonatok és az illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összessége.
Több kutató is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a belélegzett illóolajok és illatanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Az aromaterápia fogalomkörébe beletartozik a kellemes közérzet fenntartása, egészségügyi és esztétikai problémák otthoni illóolajokkal történő külsőleges kezelése. Az utóbbi években az illóolajok használatára vonatkozó tudományos ismeretek bővülésének köszönhetően az orvosi aromaterápia mellett más aromaterápiás területek/irányzatok is kezdenek önállóvá válni, ilyenek a kozmetikai aromaterápia, masszázs aromaterápia, wellness aromaterápia.
Mit érdemes tudnunk az illóolajokról?
Az illóolajok egyes növényekből különböző eljárásokkal előállított, jellegzetes illatú és ízű, szobahőmérsékleten – ellentétben a zsíros olajokkal – maradék nélkül elillanó folyadékok. A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják. Kinyerésük a növényi nyersanyagtól függően víz- vagy vízgőz-desztillációval, préseléssel, oldószerrel, enzimes bontással vagy szuperkritikus kivonással (extrakcióval) történik. Az illóolajok gyökérben, fás részekben, kéregben ágcsúcsokban, levelekben, virágokban, éretlen és érett termésben, magokban találhatók. Az illóolajokról azt is érdemes tudni, hogy bennük mintegy 60-250 féle különböző szerkezetű vegyület található. A zsíros olajokhoz csak állagukban hasonlóak, kémiai összetételük teljesen más. Az illóolajok magas forráspontjuk ellenére szobahőmérsékleten is állandóan párolognak, ha szövetre, vagy papírra cseppentjük őket, maradéktalanul elillannak, míg a zsíros olajok foltot hagynak. Egyes növényeknél nem az illóolaj, hanem más vegyületek felelősek a jellegzetes illatért, és vannak olyan növények is, amelyeknél a jellegzetes illat csak utólag, a szárítás/száradás során alakul ki.
Filed Under: Egészség • Életmód • Gyógynövénytár